Airbnb Bécsben – és máshol

"Bécs városvezetése konferenciát szervezett a sharing economy-ról, ahol az derült ki, hogy az osztrák fővárosban is probléma, hogy sokan nem fizetnek elég adót a rövid távú lakáskiadás után, de a városvezetés évek óta adott alapelvek alapján szabályozza az iparágat, és fel sem merül a betiltás lehetősége. Arra is van már terv, hogy hogyan tegyék átláthatóbbá az iparágat. Az európai turizmusboom miatt más nagyvárosok is szigorítanak, de itt is látszik egy irányvonal, miközben Budapesten egyelőre nincs változás, a lobbizgatás viszont megy." – olvashattuk márciusban az Indexen.

Sok kelet-európai uniós tagállam fővárosaiból hívtak el vezetőket, hivatalnokokat és újságírókat. Ljubljana alpolgármestere és a belgrádi városvezetés még előadást is tartottak, jöttek Krakkóból, Prágából, Zágrábból, Szarajevóból, Szófiából is. Budapestet Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes képviselte.

Bécs időben "kapott észbe"

Nem ez az első eset, hogy a turisztikai piacon valamelyik szereplő új szabályokat érvényesíttetne a kormányzattal: a szállodások és az airbnb-s lakáskiadók lobbizgattak korábban is, de ezen a területen egyelőre működik az Airbnb megjelenése előtti időkből származó, rövid távú lakáskiadásokra kitalált szabályozás és a piac is.

Abból, ami a konferencián elhangzott, az derült ki, hogy Bécs egyértelmű irányvonalak alapján viszonyul a sharing economy-rendszerben működő cégekhez (mint amilyen az Uber vagy az Airbnb). Alapelvük, hogy a netes platformokon keresztül való megosztásra épülő piacok működését nem tiltani kell, hanem megfelelően szabályozni.

A város célja, hogy az ilyen cégek gazdasági előnyei, a munkavállalók és a fogyasztók jogainak védelme, a tisztességes verseny, vagy a tisztességes adózás megvalósulásával együtt érvényesüljenek. Ehhez viszont arra is szükség van, hogy a cégek az önkormányzat rendelkezésére bocsássák a szükséges adatokat – nagyjából ez derült ki a Thomas Reindl, a bécsi városi közgyűlés elnökének és Klemens Himpele, Bécs (Gazdaság, munka, statisztika) ügyosztály vezetőjének szavaiból, amikor a városnak a sharing economy-hoz fűződő viszonyáról beszélt.

Az önkormányzat egy médiakampányt is indított, hogy mindenki tisztában legyen a szabályokkal, és létrehoztak egy online kalkulátort, hogy segítsen a felhasználóknak kiszámolni, mennyit kell adózniuk. A lakástulajok a turisták látogatása után legfeljebb két héttel kötelesek jelenteni a látogatást és a lakás címét az önkormányzatnak, és az Airbnb-nek és a társainak is hasonló bejelentési kötelezettsége van. A fél évig tartó átmeneti időszak, amíg nem büntettek, nyáron lejárt, így az adócsaló szállásadóknak már nem 420 eurós, hanem 2100 eurós büntetéssel kell szembenézniük. Az ebből befolyó pénzt az önkormányzat idegenforgalmi célokra használja fel. 

Máshol 

"Az Airbnbről azért is van ennyi szó mostanában, mert számos város hotelpiacát alapjaiban rendezte át az utóbbi években – mondta Johannes Lutter, az Urban Future Hub vezetője. Bár a magasabb árkategóriákban nem jelent valódi kihívást a hoteleknek, az Airbnb és társai a középkategóriás és az alacsony árszegmensben mozgó hagyományos szállásokra nagy veszélyt jelent, és sok helyen látszik is, hogy a régebbi cégek szenvednek a nyomás alatt. A globális piacon mára piaci érték alapján az Airbnb már a Mariott-tal és a Hiltonnal versenyez." - olvashatjuk még az Index cikkében.

Ez a fajta lakáskiadás elterjedése egybeesett a válság utáni európai turizmusboommal: Amszterdam, Barcelona, Bécs, Berlin, Budapest, London és Párizs turizmusa is nagy sebességgel nőtt ebben az időszakban. A szintén gyorsan növekvő rövidtávú lakáskiadáshoz sokszor egészen máshogy viszonyultak ezek a városok. Az látszik, hogy a turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása és a megfizethető lakhatás biztosítása között egyensúlyoznak Az utóbbi időben történt változtatások alapján inkább az utóbbinak hagynak nagyobb teret.

Berlinben több intézkedést is hoztak, közben a feljelentések is megszaporodtak, és a szigorítás miatt a városban kb. 20 ezerről  kb. 10 ezerre esett vissza az Airbnb-n kiadott berlini lakások száma. Mindezt úgy érték el, hogy:

• meghúzták az albérletárak maximumát;
• legfeljebb csak a lakás 50 százalékában lehet vendégeket fogadni, és csak abban az esetben, ha a tulajdonos abban a lakásban lakik, amit kiad;
• szigorú ellenőrzéseket vezettek be, minden kerületben külön ellenőrcsoportok járják a várost.

Barcelonában még utcai tüntetések is szerveződtek az Airbnb ellen, annyira zavarták a város lakóit a belvárost elözönlő turisták és az elszálló bérleti díjak. Ezért szintén bejelentési kötelezettsége van a bérbeadóknak, legfeljebb csak 1 hónapra lehet kiadni egy lakást egy évben. Az utóbbi időszakban a város brutális büntetéseket szabott ki a szabályszegőkre. Az Airbnb hajlik a kompromisszumra, fölajánlották, hogy beszedik a bérbeadóktól az illetékeket, és átadják a pénzt a városnak.

Amszterdam alapvetően azt célozta meg, hogy a cég megjelenéséből a turizmus profitáljon, miközben gyorsan leszámolnak a szürkegazdasággal. Ez nem jelent teljesen szabad piacot, hiszen 4 főben határozták meg az egyszerre fogadható vendégek számát és maximum 60 napban  az egy éven belül kiadható napok számát. Már a kezdetektől együttműködtek az Airbnb-vel, így Bécshez hasonlóan adatokat kaptak a kiadott lakások körülbelüli helyéről.